A régi versenyek történetéről két fontos forrásunk a korabeli sajtó és az Észak Magyarországi Automobil Club (ÉMAC) Nógrád és Hont vármegyei osztályának jegyzőkönyve. Az ÉMAC Nógrád és Hont vármegyei osztályának alakuló közgyűlésén, 1931. június 31-én Dr. Buchalla Sándor központi választmányi tag ismertette a nógrádi autós-motoros sportélet eseményeit. A jegyzőkönyv megörökíti, hogy 1929. augusztus 20-án Salgótarjánban egy motoros ügyességi versenyt rendeztek, és megalakították a Salgótarjáni Motoros Alosztályt.
A versenyeken autósok, motorosok közösen vettek részt. A csillagtúrák résztvevőinek be kellett tartani a sebességhatárokat, a motorosokat kötelezték bukósisak viselésére. Az elsősorban a gépek megbízhatóságról, és a mostoha útviszonyok legyőzéséről szóló hosszú távú versenyek népes közönséget vonzottak. De az autós és motoros sportélet 1929 – 1931 közötti néhány éves virágzása nem mindenkinek nyerte el a tetszését. Meg is jelent az örök igazságairól híres olvasó levele az 1930-as tavaszi szezonnyitó verseny után: „Autó és motorversenyek. A gyárakat, amelyek autóikat közúti versenyre küldik, utainkat elrontják, jól meg kellene adóztatni. Mert mégiscsak abszurdum, hogy minden második vasárnap a pihenést váró tisztviselőket és csendőröket kivonultassák a rend fenntartására és a közönséget letiltják a közlekedésről. A verseny végén mind az autók, mind az utak csak rosszabbak lesznek, s a köznek haszna az ilyen versenyből nincs. Menjenek az erre a célra épített pályákon versenyezni!”
A versenyeken autósok, motorosok közösen vettek részt. A csillagtúrák résztvevőinek be kellett tartani a sebességhatárokat, a motorosokat kötelezték bukósisak viselésére. Az elsősorban a gépek megbízhatóságról, és a mostoha útviszonyok legyőzéséről szóló hosszú távú versenyek népes közönséget vonzottak. De az autós és motoros sportélet 1929 – 1931 közötti néhány éves virágzása nem mindenkinek nyerte el a tetszését. Meg is jelent az örök igazságairól híres olvasó levele az 1930-as tavaszi szezonnyitó verseny után: „Autó és motorversenyek. A gyárakat, amelyek autóikat közúti versenyre küldik, utainkat elrontják, jól meg kellene adóztatni. Mert mégiscsak abszurdum, hogy minden második vasárnap a pihenést váró tisztviselőket és csendőröket kivonultassák a rend fenntartására és a közönséget letiltják a közlekedésről. A verseny végén mind az autók, mind az utak csak rosszabbak lesznek, s a köznek haszna az ilyen versenyből nincs. Menjenek az erre a célra épített pályákon versenyezni!”
